Az én nevem  (Halasi Péter Benedek)

Albánul:Halas Peter Benedict

Afrikaiul:Hałas Peter Benedictus

Arabul:حلس بيتر بنديكت

Beloruszul:Халас Пітэра Бенедыкта

Bolgárul:Халас Петър Бенедикт

Csehül:Halas Petr Benedikt

Dánul:Halas Peter Benedict

Észtül:Hałas Peter Benedictus

Filippínóul:Halas Pedro Benedict

Finnül:Halas Peter Benedict

Franciául: Halas Peter Benoît

Galíciaiul:Halas Pedro Bieito

Görögül:Χαλάς Peter Benedict

Héberül: חלס פיטר בנדיקט

Hindiül:Halas पीटर बेनेडिक्ट

Hollandul:Halas Peter Benedict

Horvátul:Halas Peter Benedict

(ha akarod eltudom küldeni a neved hagy üzenetet a nyelvek

bejegyzéshez és add meg az email-edet. Ezek ilyen nyelvek lehet nek:

Horvát,Holland,Hindi,Héber,Görög,Galícia,Francia,Finn,Filippínó,Észt,Dán,Cseh,Bolgár,Arab,Afrika,Albán

P.L.:Benedek ,Hindi,valami@gmail.com

English

My name is (fish Peter Benedict)

Albanian: Halas, Peter Benedict

Africa: Peter Halas Benedictus

Arabic: حلس بيتر بنديكت

Belarus and: Халас Пітэра Бенедыкта

Bulgarian: Халас Петър Бенедикт

Czech: Petr Halas, Benedikt

Danish: Halas, Peter Benedict

Estonian: Peter Halas Benedictus

Filippínóul: Benedict Pedro Halas

Finnish: Halas, Peter Benedict

French: Benoît, Peter Halas

Galician: Pedro Halas Bieito

Greek: Χαλάς Peter Benedict

Hebrew: חלס פיטר בנדיקט

Hindi: Halas पीटर बेनेडिक्ट

Dutch: Halas, Peter Benedict

Croatian: Halas, Peter Benedict

(eltudom if you want to send a message leave your name and add the entries is the e-mail Ed. They are such languages can be a:

Croatian, Dutch, Hindi, Hebrew, Greek, Galicia, French, Finnish, Filipino, Estonian, Danish, Czech, Bulgarian, Arabic, Africa, Albania

P.L. Benedek, hindi, something@gmail.com

(bináris 2-es) (10-es decimális)

110 010 1=101

110 011 0=102

110 011 1=103

110 100 0=104

110 100 1=105

110 101 0=106

110 101 1=107

110 110 0=108

110 110 1=109

110 111 0=110

110 111 1=111

111 000 0=112

111 000 1=113

111 001 0=114

111 001 1=115

111 010 0=116

111 010 1=117

111 011 0=118

111 011 1=119

111 100 0=120

111 100 1=121

111 101 0=122

111 101 1=123

111 110 0=124

111 110 1=125

111 111 0=126

111 111 1=127

100 000 00=128

100 000 01=129

100 000 10=130

100 000 11=131

100 001 00=132

100 001 01=133

100 001 10=134

100 001 11=135

100 010 00=136

100 010 01=037

100 010 10=138

100 010 11=139

100 011 00=140

100 011 01=141

100 011 10=142

100 011 11=143

100 100 00=144

100 100 01=145

100 100 10=146

100 100 11=147

100 101 00=148

100 101 01=149

100 101 10=150

100 101 11=151

100 110 00=152

100 110 01=153

100 110 10=154

100 110 11=155

100 111 00=156

100 111 01=157

100 111 10=158

100 111 11=159

101 000 00=160

101 000 01=161

101 000 10=162

101 000 11=163

101 001 00=164

101 001 01=165

101 001 10=166

101 001 11=167

101 010 00=168

101 010 01=169

101 010 10=170

101 010 11=171

101 011 00=172

101 011 01=173

101 011 10=174

101 011 11=175

101 100 00=176

101 100 01=177

101 100 10=178

101 100 11=179

101 101 10=180

101 101 11=181

101 110 00=182

101 110 01=183

101 110 10=184

101 110 11=185

101 111 00=186

101 111 01=187

101 111 10=188

101 111 11=189

110 000 00=190

110 000 01=191

110 000 10=192

110 000 11=193

110 001 00=194

110 001 01=195

110 001 10=196

110 001 11=197

110 010 00=198

110 010 01=199

110 010 10= 200

Utazás a csillagokhoz időben és térben

A Világegyetem minden létezőt magába foglal – anyagot, teret, energiát és időt. Beletartozik az összes csillag, bolygó és az űrben található minden égitest.

A Világegyetem hatalmas méretei emberi ésszel felfoghatatlanok. Belátható része 1, 6 kvadrillió km-ig terjed, és senki sem tudja, hogy utána még meddig tart.

Keletkezéséről, fejlődéséről számos elméletet állítottak fel. A manapság elfogadott, úgynevezett ősrobbanás-elmélet (Big Bang, Nagy Bumm) szerint egy hatalmas robbanásban született mintegy 15 milliárd évvel ezelőtt. Ez az egyedülálló esemény nemcsak az anyagot hozta létre, hanem az energiát, a teret, sőt még magát az időt is. Semmi értelme sincs  „ősrobbanás” előtti időről beszélnünk:  „előtte” semmi sem volt.

Az ősrobbanás után a csillagászok  szerint a Világegyetem elképzelhetetlenül forró volt, s erős sugárzások kezdődtek meg benne.Mintegy 10 másodperc múlva kialakultak az atomok alkotórészecskéi – a protonok, a neutronok és az elktronok. Maguk az atomok – elsősorban a hidrogén- és a héliumatom –  azonban csak több millió év múlva jöttek létre, amikor a Világegyetem roppantul megnövekedett és lehűlt.

A háttérsugárzás

Ha a nagy robbanás 15 milliárd évvel ezelőtt történt, a Világegyetemnek mostanra 3 K-re, vagyis az abszolút 0° felett 3°-ra kellett volna lehűlnie, ahogy azt a csillagászok manapság állítják.  Rádióteleszkópokkal olyan háttér-rádiósugárzás fogható fel az égbolt minden irányából, amely megfelel a 3 K hőmérsékletnek. Ez szerintük a nagy robbanás késleltetett visszhangja. A Világegyetemben minden tárgynak van vonzóereje, azaz gravitációja. Ennek nagysága a tárgy tömegétől függ,  és a tárgyra alapvetően jellemző sajátosság.

Az űrben a gravitáció tartja pájáján az összes égitestet. A Hold  a Föld körüli pályára kányszerült, ahelyett, hogy kirepülne az űrbe. A Nap gravitációs vonzereje tartja maga körüli pályájukon a bolygókat; és egy sokkal nagyobb gravitációs erő tartja állandó helyzetben a Napot más csillagokhoz képest.

Napunk, amely a Földtől átlagosan 150 millió km-re van, tulajdonkáppen meglehetősen közönséges, közepes méretű csillag. Akárcsak a többi csillag, ez is izzó gázok gömbje, egy óriási nukleáris kemencfe, amely hatalmas mennyiségű fény-, hő- és másfajta energiát bocsát ki. A Nap és a körülötte keringő bolygók alkotják a Naprendszert. A többi csillag a Naphoz viszonyítva aprónak tűnik, de csak azért, mert léányegesen távolabbiak. Vannak a Napnás százszor nagyobb átmérőjű csillagok is.

Einstein 1879. március 14-én született a németországi Ulmban, mely jelenleg a Baden-Württemberg tartományhoz tartozik, Stuttgarttól nagyjából 100 km-re keletre fekszik. Apja Hermann Einstein eleinte ágytoll-kereskedéssel foglalkozott, majd kinyitott egy elektrokémiai műhelyt. Pauline Koch-al Stuttgart-Bad Cannstadtban házasodtak össze. A család zsidó volt, de Albert szülei nem követték a hagyományokat; a fiú katolikus általános iskolába járt, ahol anyja kívánságára hegedűleckéket vett.

Ötéves korában apja megismertette az iránytűvel. Einstein később ezt a tapasztalatát tartotta a legmeglepőbbnek: ekkor értette meg, hogy valami az „üres” térben is hat a tűre. Bár eszközöket barkácsolt szórakozásból, mégis lassú felfogásúnak tekintették, talán dyslexia, félénkség, vagy az átlagtól jelentősen eltérő agyfelépítése miatt (lásd halálánál). Később a relativitáselméletet ennek a lassúságnak a javára írja, mivel többet töprengett a tér és idő problémáján, mint a legtöbb gyerek. Egy másik – sokkal későbbi – feltevés szerint Einstein Asperger-szindrómában, az autizmus enyhébb formájában szenvedett.

Az ifjú Einstein

Einstein matematikát 12 éves kora körül kezdett tanulni. Egy időnként felbukkanó történet szerint megbukott matematikából, de ez nem igaz; csupán a tanulmányi minősítéshez rendelt érdemjegyek változtak meg 1896-ban, ekkortól a legjobb jegy a 6-os lett, mely addig a legrosszabbnak számított, s ez okozta a félreértést évekkel később.^[1] Szellemi fejlődését gyermekkorában és korai kamaszkorában két nagybátyja támogatta, tudományos és matematikai könyvek ajánlása és ajándékozása útján.

1894-ben, apja elektrokémiai műhelyének csődjét követően Einsteinék Münchenből az olasz Páviába (Milánó közelébe) költöztek. Az iskolai év befejezése után Albert csatlakozott a családhoz Páviában.

A következő évben, középiskolai végzettség nélkül felvételi vizsgára jelentkezett az zürichi műszaki egyetemen (Eidgenössische Technische Hochschule), de a vizsgán megbukott. Miután 1896-ban, a svájci Aarauban befejezte a középiskolát, Einsteint minden további nélkül felvették a zürichi főiskolára. Ugyanebben az évben lemondott württembergi állampolgárságáról. (Ebben az időben Württemberg autonóm királyság volt Németországban.)

1898-ban Einstein beleszeretett Mileva Marić szerb osztálytársnőjébe. 1900-ban megkapta tanári diplomáját az Eidgenössische Technische Hochschule-tól, és a svájci kormánytól 1901-ben állampolgárságát is. Ezekben az időkben Einstein egy olyan baráti körben mozgott, ahol megvitathatta tudományos problémáit; ehhez a körhöz a matematikus Mileva is hozzátartozott. 1902-ben, viszonyuk eredményeképpen gyermekük született, de egy be nem bizonyított hír szerint az újszülött korán meghalt.

Munka és doktorátus

Diplomája kézhezvétele után Einstein nem talált tanári állást. Végül egy volt osztálytársának apja segítette munkához a Svájci Szabadalmi Hivatalban mint szabadalomvizsgálót,^[2] 1902-ben. Einstein itt azokat a szabadalmakat bírálta, melyek megértéséhez fizikára volt szükség. Megtanulta, hogyan vegye észre az alkalmazás lényegét a gyakran szegényes leírás ellenére, és igazgatója jóvoltából hozzászokott ahhoz is, hogyan fejezze ki magát a lehető legpontosabban. Alkalomadtán kiigazította a tervezési hibákat, figyelembe véve a munkák praktikus kivitelezését.

Einstein és Mileva 1903. január 6-án házasodtak össze. Einstein feleségére úgy hivatkozott, mint olyan „teremtményre, aki olyan erős és olyan független mint én”. Abram Joffe szovjet fizikus aki ismerte a házaspárt, Milevát Einstein asszisztenseként fogta fel, de ez valószínűleg pusztán félreértés volt.^[3] Ronald W. Clark, Einstein egyik életrajzírója azt állította, hogy Einsteinnek leginkább magányra volt szüksége, hogy tökéletesíthesse munkáját.

1904. május 14-én Bernben megszületett Einsteinék első (törvényes) fia, Hans Albert Einstein, majd Einstein édesapja halála után, 1910-ben, Münchenben a második fiú, Eduard. A skizofréniára hajlamos Eduard egy elmegyógyintézetben halt meg. Hans, aki hidraulikai mérnök lett a Kaliforniai Egyetemen Berkeley-ben, nem sokat találkozott apjával.

Einstein és Mileva válásukat megelőzően – melyet 1919. február 14-én mondtak ki – öt éven keresztül éltek külön. Einstein ígéretéhez híven átadta Milevának a Nobel-díj összegét, hogy abból nevelje fel a fiúkat. Miután Mileva hazautazott szüleihez, a gyermekeket a szerb ortodox egyszáz szabályai szerint megkeresztelték, minden valószínűség szerint Einstein tudtával és beleegyezésével. Még ez év június 2-án, Einstein feleségül vette Elsa Löwenthalt, hűséges ápolóját részleges idegösszeomlása és gyomorbántalmai idején. Elsa Albert első unokatestvére volt anyai, és másod unokatestvére apai ágon. Felesége első házasságából született két lányát együtt nevelték.^[4] Házasságukból közös gyermek nem született.

1904-ben Einstein állását véglegesítették a szabadalmi hivatalban. A következő évben megkapta doktori címét „A molekuladimenziók újfajta meghatározásáról” című szakdolgozatára.

1905-ben megírt négy cikket, melyekkel megalapozta a modern fizikát. Nem igazán volt bennük szakirodalom-jegyzék, mely olyan munkatársakra utalt volna, akikkel az ilyen és hasonló témákat a tudósok általában megvitatták egymás között. A legtöbb fizikus egyetért abban, hogy a négy közül három, (a Brown-mozgásról, a fényelektromos jelenségről és a speciális relativitáselméletről szóló) olyan, melyért egyenként is megérdemelte volna a Nobel-díjat. A Nobel-díjat a fényelektromos jelenségért kapta, ami nemcsak azért szokatlan, mert Einstein a relativitáselmélettel kapcsolatban sokkal ismertebb, hanem azért is, mert a fotoelektromos jelenség kvantumjelenség, és Einstein nem tudta elfogadni azt a kvantumelméletet, mely szerint a kezdeti állapotból nem jósolható meg a rendszer pontos fejlődése, csak valószínűségeket lehet mondani az egyes események bekövetkezésére.

Ami említésre méltóvá teszi ezeket a cikkeket, az az, hogy mindegyik esetben merészen vesz egy ötletet az elméleti fizikából, levonja logikai következményeit, és sikerül olyan kísérleti eredményekre fényt vetnie, melyek évtizedek óta zavarba ejtették a fizikusokat.

Ezeket a cikkeket az Annalen der Physik kiadvány számára küldte el. Gyakran hivatkoznak erre az esztendőre, mint „Annus Mirabilis” (latinul: A csodák éve). Ezek miatt ünneplik a századik évfordulón, 2005-ben a fizika világévét.

Brown-mozgás

Az 1905-ben írt első cikkének címe „Az álló folyadékbeli kis részecskék mozgásáról, melyet a hő molekulamozgásának elmélete megkövetel”. Ebben írta le a Brown-mozgással kapcsolatos tanulmányait. Felhasználva az akkor vitatott kinetikus folyadékelméletet, megállapította, hogy ez a jelenség – mely a megfigyelése után évtizedekkel is kielégítő magyarázatra vár –, kísérleti bizonyítékot szolgáltat az atomok létezésére. Ez hitelt adott a statisztikus mechanikának is, melynek jogossága akkoriban vitatott volt.

A cikket megelőzően az atomok hasznos segédfogalomnak tűntek; a fizikusok és kémikusok egyaránt erősen kételkedtek az atomok valóságos létezésében. Az atomi viselkedés Einstein-féle statisztikai tárgyalásmódja utat mutatott a kísérletező tudósoknak, hogyan lehet megfigyelni atomokat közönséges mikroszkópon keresztül.

Wilhelm Ostwald, aki korábban az atomellenes iskola egyik vezetője volt később elmondta Arnold Sommerfeld német fizikusnak, hogy Einstein a Brown-mozgásra kidolgozott magyarázata vezette az atomok létezésének elfogadásához.

Fényelektromos jelenség [szerkesztés]

A második cikkben („Egy, a fény keletkezésével és átalakulásával kapcsolatos heurisztikus nézőpontról ”), vetette fel „fénykvantum” ötletét (melyet most fotonnak hívnak), és mutatta meg, hogyan lehet használni ezt az elméletet a fényelektromos jelenség (vagy fotoeffektus) magyarázatára. A fénykvantum ötletét Max Planck német fizikus munkája adta, melyben levezette a feketetest-sugárzás törvényét azzal a feltételezéssel, hogy a fényenergia csak diszkrét mennyiségekben tud elnyelődni és kibocsátódni, úgynevezett „kvantumokban”. Einstein megmutatta, ha feltételezi, hogy a fény valóban csak diszkrét csomagokban terjed, akkor magyarázni tudja a fényelektromos jelenség furcsa tulajdonságait.

A fénykvantum ötlete ellentmond James Clerk Maxwell skót fizikus és matematikus által kidolgozott hullámelmélet egyenleteinek, mely szerint a fény elektromágneses sugárzás, és annak a feltevésnek, hogy a fizikai rendszerek energiája végtelen kicsi részekre osztható. Bár a kísérletek kimutatták, még ezután sem fogadták el általánosan, hogy Einstein egyenletei a fényelektromos jelenségre pontosak. 1921-ben, mikor megkapta a Nobel-díjat, az indoklásban a fényelektromos jelenséggel kapcsolatos munkáját név szerint is megemlítették. A legtöbb fizikus a későbbiekben elfogadta, hogy az egyenlet (hf = E_kilépési + E_mozgási) helyes, és a fénykvantumok léteznek.

A fénykvantumok elmélete komoly jel volt, hogy létezik egyfajta hullám-részecske kettősség: a fizikai rendszerek hullámszerű és részecskeszerű tulajdonságot is képesek mutatni. Ez az elképzelés szolgált alapvető útmutatóként a kvantummechanika kidolgozói számára. A fényelektromos jelenségről teljes képet csak a kvantummechanika kidolgozása után kaptunk.

Speciális relativitáselmélet

Einstein 1920-ban

Einstein harmadik dolgozata „A mozgó testek elektrodinamikájáról” (eredeti nyelven, németül: “Zur Elektrodynamik bewegter Körper”) címet viselte. Ez a munka vezeti be a speciális relativitáselméletet: az idő, a távolság, tömeg és energia olyan elméletét, mely összhangban van az elektromágnesességgel, de még nincs benne a gravitáció. A speciális relativitás szolgált a Michelson-Morley kísérlet óta fennálló rejtély megoldására. A kísérlet kimutatta, hogy a fénysebesség állandó, és nem függ a megfigyelő mozgásától. Ez a newtoni klasszikus mechanika szerint lehetetlen volt.

George Fitzgeraldnak már 1894-ben az volt a feltevése, hogy a Michelson-Morley eredmény magyarázható, ha a testek mozgásirányban megrövidülnek. Mégis a dolgozat alapvető egyenleteinek magvát, a Lorentz-transzformációt a holland fizikus, Hendrik Lorentz vezette be 1903-ban, matematikai formát adva Fitzgerald elképzelésének. Einstein magyarázata két axiómára épült: Galilei régi ötletére, hogy a természet törvényeinek minden egymáshoz képest egyenletesen mozgó megfigyelő számára azonosnak kell lenniük, és arra a szabályra, hogy a fénysebesség minden megfigyelő számára azonos. Az elméletnek számos szokatlan következménye van, mert az idő és tér abszolút voltát elveti. Az elméletet később nevezték el speciális relativitáselméletnek, hogy megkülönböztessék az általános relativitáselmélettől, mely minden megfigyelőt egyenértékűnek tekint, nem csak az egyenletesen mozgókat.

Az elmélet bővelkedik paradoxonokban, és közlésekor úgy tűnt, nem sok értelme van. Ezt felhasználták arra, hogy Einsteint kigúnyolják, de sikerült kidolgoznia a felmerülő ellentmondásokat, és megoldania a problémákat.

Tömeg-energia egyenértékűség

A negyedik dolgozat „Függ-e a test tehetetlensége az energiájától?”, mely 1905 végén került publikálásra, a relativitás axiómájának újabb következményét mutatta meg, a híres egyenletet, mely szerint a test energiája (E) megegyezik a tömegének (m) és a fénysebesség (c) négyzetének szorzatával:

E = mc²

Einstein ennek az egyenlőségnek komoly jelentőséget tulajdonított, mert megmutatta, hogy a tömeggel rendelkező részecskéknek nyugalomban is van energiája, ún. „nyugalmi energiája”, mely különbözik a mozgási és a helyzeti energiától. Ennek ellenére a legtöbb tudós ezt csak egy különlegességnek tekintette az 1930-as évekig.

A tömeg-energia ekvivalenciával magyarázható, hogyan képesek a nukleáris fegyverek hatalmas energiát termelni. Ha megmérjük az atommag tömegét, és elosztjuk a tömegszámával – melyek közül mindkettő könnyen mérhető –, kiszámolható, mekkora energia van az „atommagba zárva”. Ez lehetővé teszi, hogy kiszámítsuk, mely atommag-átalakulások járnak energiafelszabadulással, és mekkorával. Egy egyszerű számítással meghatározható a maghasadáskor felszabaduló energia, ha tudjuk az urán atommagjának tömegét és a keletkező atommagokét.

Középső évek [szerkesztés]

1906-ban Einstein másodosztályú technikai vizsgálóvá lépett elő, majd 1911-ben a Prágai Egyetem rendes professzora lett. Ebben az időben együtt dolgozott a matematikus Grossmann Marcell-lal, aki megismertette az általános relativitáselmélethez szükséges Riemann-geometriával. 1912-ben kezdett el Einstein az időre, mint negyedik dimenzióra hivatkozni.

1914-ben, éppen a I. világháború kitörése előtt lett Einstein Berlinben a helyi egyetem professzora és a Porosz Tudományos Akadémia tagja. Háborúellenessége és zsidó származása annyira zavarta a német nacionalistákat, hogy a már ekkor világhírű tudós elméleteit megpróbálták hiteltelenné tenni egy ellene szervezett kampányon keresztül.

1914-től 1933-ig a Vilmos Császár Fizikai Intézet igazgatójaként dolgozott. Ez alatt az idő alatt tette legtöbb úttörő felfedezését, és kapta meg a Nobel-díjat is.

1922-ben Einstein és Elsa felesége Japánba ment a Kitano Maru gőzhajóval. Jártak Szingapúrban, Hongkongban és Sanghajban is.

Általános relativitás

1915 novemberében, előadássorozatot tartott a Porosz Tudományos Akadémián, amiben leírta az általános relativitáselméletet. Az utolsó előadás tetőpontja az volt, hogy bevezette a newtoni gravitációelméletet felváltó egyenletét. Az elmélet szempontjából minden megfigyelő egyenértékű, nem csak azok, akik állandó sebességgel mozognak. Az általános relativitáselméletben a gravitáció nem erő (ahogy a newtoni elméletben), hanem a téridő görbületének következménye. Ez az elmélet szolgált a kozmológia megalapozására és a világegyetem sok tulajdonságának megértésére, melyet jóval Einstein halála után fedeztek fel. Az elmélet nem kísérletezés és megfigyelés során született, hanem matematikai következtetéssel és elméleti következtetésekkel. Einstein egyenletei jóslatokat tettek lehetővé; amikor ezeket méréssel ellenőrizte Arthur Eddington, pontosnak bizonyultak. Azt mérték, hogy napfogyatkozás alkalmával a Naphoz közeli csillag fényét mennyire hajlítja el a Nap gravitációja. Amikor 1919. november 7-én a The Times beszámolt az ellenőrzésről, Einstein híre csak tovább növekedett. Tudományos körökben az elméletnek ellentmondó jelenséget a mai napig nem találtak.

Ennek ellenére nem mindenki hitt az elméletben. Voltak, akik az Einstein-féle kísérlet-értelmezéssel nem értettek egyet, mások egyszerűen elképzelhetetlennek tartották az életet egy abszolút vonatkoztatási rendszer nélkül. Einstein szerint sokan egyszerűen nem értették meg az azt leíró matematikát.

Az 1920-as években Einstein volt a vezető alakja a Berlini Egyetemen hetente rendezett fizika kollokviumnak. 1921. március 30-án Einstein New Yorkba ment, hogy előadást tartson az új relativitáselméletéről. Ugyanebben az évben Nobel-díjjal jutalmazták a fényelektromos jelenséggel kapcsolatos munkájáért. 1921-ben a realativitáselmélet túlzottan vitatott volt, hogy Nobel-díjat érdemeljen, emiatt döntött úgy a Nobel-bizottság, hogy egy korábbi munkájáért adják oda.

Koppenhágai értelmezés

Einstein kapcsolata a kvantummechanikával elég érdekes volt. Ő volt az első, még Max Planck, a kvantum felfedezője előtt, aki azt mondta, hogy a kvantumelmélet forradalmi elmélet. Az ötlete, hogy a fény kvantumokból áll, említésre méltó változás a fizika klasszikus értelmezéséhez képest. 1909-ben bemutatta első dolgozatát egy fizikuscsoportnak, és kijelentette, hogy meg kell találniuk a módját, hogy a hullámot és a részecskét egyként tudják felfogni.

Az eredeti kvantummechanikát az 1920-as évek közepén felváltó új kvantummechanika Einsteinnek csalódást okozott, mivel azt valószínűségi, és nem szemléltethető alapokra helyezte. Einstein ugyan egyetértett azzal, hogy akkoriban ez volt a legelfogadhatóbb elmélet, de egy még „teljesebb” magyarázatot várt: még determinisztikusabbat.

1926-ban levelet írt Max Bornnak, ebből való Einstein híres megjegyzése: “A kvantummechanika bizonyára hatásos. Mégis egy belső hang azt súgja nekem, hogy ez még nem az igazi. Sok mindent mond az elmélet, de nem igazán visz közelebb az Öreg (Isten) titkához. Én legalábbis meg vagyok győződve, hogy Ő nem dobókockázik.”

Niels Bohr, aki gyakran vitatkozott Einsteinnel a kvantummechanikáról, ezt felelte: “Ne mondd meg Istennek, hogy mit kell csinálnia!”

Nem önmagában a valószínűségi elméletet utasította el – Einstein valószínűségi elemzéseket végzett a Brown-mozgásról és a fotoeffektusról szóló művében, a “csodálatos 1905-ös év” előtti művében is – mégis úgy gondolta, hogy a fizikai jelenségek alapjában véve determinisztikusak.

Bose–Einstein-eloszlás

1924-ben Einstein egy rövid dolgozatot kapott Satyendra Nath Bose fiatal indiai fizikustól, melyben a fényt mint fotonokból álló gázként írja le, és megkérte Einsteint, hogy segítse a publikálását. Einstein megállapította, hogy hasonló energiaeloszlás lehet érvényes az atomokra is, és egy cikket közölt német nyelven, mely leírta Bose modelljét, és elmagyarázta a modell következményeit. A Bose–Einstein-eloszlás, mint azóta kiderült, a bozonok (például a fotonok) eloszlását írja le.

Einstein a kvantum-Boltzmann-eloszlás kifejlesztésében segédkezett Erwin Schrödingernek. Ez egy kevert, klasszikus és kvantumos gázmodell. Időközben rájött, hogy ez kevésbé jelentős a Bose-Einstein modellnél, és elutasította, hogy a neve szerepeljen a dolgozaton.

Késői évek

Einstein és korábbi tanítványa, Szilárd Leó együtt fejlesztettek ki egy hűtőgépet 1926-ban.^[5] 1930. november 11-én az 1781541-es számú amerikai szabadalmat kapták meg. A szabadalom szerint „A találmány olyan hűtőgépre vonatkozik, melynél folyékony fémet az elektromos áramtól átjárt cseppfolyós fémre ható mágneses mező mozgat.” (Ma ezen az elven hűtik az atomerőművek tenyésztőreaktorait, mivel nincsenek benne könnyen meghibásodó alkatrészek: forgórészek és dugattyúk.)

1940-ben Albert Einstein megkapja amerikai állampolgárságát. A hivatalos papírokat Phillip Forman bírótól veszi át.

1933-ban, amikor Adolf Hitler kancellár lett, kormányzásának egyik első döntése értelmében eltávolították a zsidókat és a politikailag gyanús állami alkalmazottakat (beleértve egyetemi tanárokat is) a munkájukból, hacsak előtte nem bizonyították lojalitásukat Németország felé azzal, hogy az első világháborúban szolgáltak.

1932 decemberében Einstein úgy döntött hogy az USA-ba költözik; ezt megelőzően már több éven keresztül telelt a kaliforniai Institute of Technology-n Pasadenaban, azonkívül előadó volt az Abraham Flexner újonnan alapított Institute for Advanced Study-ján is Princetonban, New Jersey-ben. Az országban állandó tartózkodási engedélyt kapott. Az Einstein család Princetonban vett magának házat (itt halt meg Elsa 1936-ban); a tudós nélkülözhetetlen előadó maradt az Institute for Advanced Study-n egészen 1955-ös haláláig. Miután 1940-ben amerikai állampolgár lett, megtartotta svájci állampolgárságát is.

Az 1930-as évektől a második világháborúig Einstein eskü alatt tett nyilatkozattal segítette amerikai vízumhoz juttatni a zsidóüldözés elől menekülő európaiakat. Ezenkívül cionista szervezeteknek gyűjtött pénzt, és részben ő alapította az 1933-ban létrejött Nemzetközi Mentő Egyletet.

Eközben Németországban a nemzetiszocialisták gyűlöletüknek hangot adva Einsteint azzal vádolták, hogy „zsidó fizikát” művel, a „német (árja) fizikával” szemben. A nácizmussal rokonszenvező fizikusok (többek között a Nobel-díjas Johannes Stark és Lénárd Fülöp) hiteltelenné próbálták tenni az elméleteit, és politikai feketelistára helyezni azokat a német fizikusokat akik azokban hittek, így Werner Heisenberget is.

Einstein életének utolsó negyven évét azzal töltötte, hogy a gravitációt és az elektromágnesességet egyesítse, új értelmet adva a kvantummechanikának. Ez máig napirenden van a fizikában (kvantumgravitáció, húrelmélet).

Institute for Advanced Study

Az Institute for Advanced Studyban végzett munkájának középpontjában a fizikai törvények egyesítése állt, melyet Einstein “egyesített térelmélet”-nek nevezett. Megkísérelt egy modellt találni, mely bizonyos körülmények mellett az összes alapvető kölcsönhatást egyetlen kölcsönhatás (erő) különböző megjelenési formáiként adja. A kísérlete balsorsra volt ítélve, hiszen az erős kölcsönhatás és a gyenge kölcsönhatás különbözőségét csak az 1970-es években értették meg, 15 évvel Einstein halála után. Einstein erőegyesítési célja tovább él, egyik említésre méltó kísérlet erre a húrelmélet.

Általános elmélet

Einstein belekezdett az általános gravitációelmélet, és a gravitáció és az elektromágneses erő általános törvényének munkájába: megkísérelte az alapvető kölcsönhatások egyesítését és egyszerűsítését. Elméletét 1950-ben írta le a Scientific American című folyóiratban. Az általános gravitációelmélet kutatásában egyre elszigeteltebb lett (erőfeszítései miatt őrült tudósnak is bélyegezték). Rengeteg kísérlete ellenére próbálkozása, hogy egyesítse az általános relativitáselméletet és a kvantummechanikát, végül is sikertelennek bizonyult.

Utolsó évei

1948-ban Einstein része volt annak a bizottságnak, mely megalapította a Brandeis Universityt. Mikor 1952-ben meghalt Chaim Weizmann izraeli elnök, az izraeli kormány felszólította Einsteint, legyen ő a második elnökük. Ő ezt elutasította: “Mélyen meghatott az Izraeli állam felkérése,” mondta, “azonban szomorú vagyok és szégyellem magam, de nem tudom ezt elfogadni.” Ő volt az egyedüli amerikai állampolgár, akinek valaha is pozíciót ajánlottak egy idegen állam vezetésében.

1953-ban még kiadott egy módosított egyesített térelméletet. Álmában halt meg egy princetoni kórházban 1955. április 18-án, megoldatlanul hagyva az általános gravitációelméletet. Egyedül egy ápolónő volt jelen a halálos ágyánál, aki elmondta, hogy a beteg német szavakat mormolt, melyeket ő nem értett. Még aznap elégették mindenféle ceremónia nélkül a New Jersey-beli Trentonban, ahogy ő szerette volna. Hamvait ismeretlen helyen szórták szét.

Az agyát egy dr. Thomas Stoltz Harvey nevezetű, a halottszemlét végző patológus megvizsgálta, de nem talált semmi érdemlegeset. 1999-ben a McMaster University részletesebb vizsgálata kimutatta, hogy a parietal operculum regiója hiányzik, és ennek ellensúlyozására belső parietális lebenye 15%-kal szélesebb a szokásosnál. A belső parietális régió felelős a matematikai gondolkodásért és a térlátásért.

Személyisége

Albert Einstein 1921-ben

Világnézeti látásmódja

Érdekes módon Einsteint istenhívőnek és ateistának is egyformán állítják egyesek, a tőle való kiemelt idézések sorait felhozva példának. Szabadgondolkodónak is, Spinoza Istenében hívő Panteistának is tekintették már. Sok zavart okozhat a megítélésben, hogy Einstein igen gyakran példálózott Istennel, amit sokan az istenhit bizonyítékának vélnek, míg mások szerint Eistennek Isten csak példálózni volt jó. Világnézete minden bizonnyal változott az idők során. Talán az egyik ilyen váltópont 12 éves korában történhetett:

Részlet Albert Einstein 1946-ban írott önéletrajzából:

“A hajszából az első kivezető utat a vallás mutatta, melyet a hagyományos nevelő-oktató gépezet minden gyermekbe beleplántált. Így lettem én is – noha vallástalan (zsidó) szülők gyermeke voltam – mélyen vallásos, ez azonban 12 éves koromban hirtelen véget ért. A népszerű tudományos művek olvasása során hamarosan meggyőződtem arról, hogy a bibliai történetek jó része nem lehet igaz. Ennek következményeként szinte fanatikus szabadgondolkodóvá váltam, amihez az az érzés társult, hogy az állam szántszándékkal hazudik az ifjúságnak. Ennek az élménynek az lett a következménye, hogy bizalmatlan lettem minden tekintéllyel szemben, szkeptikussá lettem a mindenkori társadalmi környezetben élő meggyőződésekkel szemben”

Egy másik idézet: “Én egy mélységesen vallásos hitetlen vagyok; ez egy új vallásféle.” Levél Hans Muehsamhoz (1954. március 30.); Einstein Archívum 38–434

„Az a szó, hogy «isten», számomra semmi más, mint az emberi gyengeség kifejezése és terméke; a Biblia tiszteletreméltó, ám primitív és meglehetősen gyermeteg legendák gyűjteménye.”- Einstein sajátkezűleg, német nyelven írt levele 1954-ben Erich Gutkind filozófusnak.^[6]

Einstein egyébként születésekor köztudottan német állampolgár és zsidó származású ember volt, aki a zsidó hitet (Ószövetség) nem gyakorolta, ugyanakkor elismerte és tisztelte Jézus tanait (Újszövetség), nagyrabecsülte Assisi Szent Ferenc életfilozófiáját, valamint rendszeresen olvasta a hindu és a buddhista forrásmunkákat is.

Politikai látásmódja

Albert Einstein demokratikus szocialista nézeteket vallott.^[7]

Az első világháború kezdetekor intenzíven foglalkoztatta a politika. Belépett a Új Anyaország Szövetségbe (Bund Neues Vaterland), amelynek a célja a jövőbeli háborúk megakadályozása volt.

1918-ban Einstein aláírta a Német Demokratikus Párt (DDP) megalapításához szükséges felhívást. 1932-ben csatlakozott a Sürgős Felhívás nevű szervezethez Heinrich Mannal, Ernst Tollerrel együtt. A szervezet célja az volt, hogy fellépjenek a nácizmus ellen.

Pacifizmus

Einstein már az első világháború alatt is kitűnt háborúellenes magatartásával. 1922-ben tagja lett a Szellemi Együttműködés Bizottságának, amely a jövőbeli háborúk megakadályozására jött létre. Ekkortájt Einstein Sigmund Freuddal sokat levelezett “Miért a háború?” címmel.

Cionizmus

Einstein 1911-ben a prágai Károly Egyetemen magát vallástalannak vallotta. Csak az osztrák-magyar iratokon szerepelt a vallásánál, hogy zsidó.

1918-ban egy dokumentumot írt alá, amelyben vállalta, hogy Németországban egy Zsidó Kongresszust fognak tartani, amin ő is részt vesz. A kongresszus nem valósult meg, mivel a nácizmus előretört Németországban.

Atombomba

Az Einstein-Szilárd levél

A zsidóüldözés elől az USA-ba menekült európai zsidó tudós rájött, hogy a német tudósok valószínűleg az atombomba kifejlesztésén dolgoznak. 1939-ben Einstein aláírta Szilárd Leó Franklin Delano Rooseveltnek írt levelét, melyben Szilárd figyelmeztette az elnököt, hogy a Harmadik Birodalom valószínűleg nukleáris fegyverek kifejlesztésén dolgozik.^[8] Az Egyesült Államok komolyan vette a figyelmeztetést, és öt éven belül kifejlesztette saját nukleáris fegyvereit, melyeket Nagasaki és Hirosima japán városokon ki is próbált. Linus Pauling kémikus szerint Einstein később megbánását fejezte ki a levél miatt. ^[9]

A tudós 1947-ben részt vett a Német probléma országos konferenciáján olyan prominens személyekkel, mint Eleanor Roosevelt és Henry Morgenthau Jr. A konferencián arra a döntésre jutottak, hogy „minden terv Németország gazdasági és politikai hatalmának feltámasztására komoly veszélyt jelentett a világra nézve”.^[10]

Einstein utóélete

• 1999-ben az évszázad embere lett a Time magazin szerint.^[11]
• Egy kisbolygó neve (2001 Einstein).
• A Yechiva University egy kart nevezett el róla: Albert Einstein Orvostudományi Kar.^[12]
• Albert Einstein Orvosi Centrum^[13]
• A kémiai 99-es elemet einsteiniumnak hívják.
• Tiszteletére nevezték el a fotokémiában az einstein egységet

Híres mondásai

• Newton pontos terve szerint suhan a csillag, és arra int néma pályán róva terét, ki-ki tisztelje mesterét.
• Isten nem kockázik!
• Isten titokzatos ugyan, de semmiképpen nem rosszindulatú!
• Ne sikeres ember próbálj lenni, hanem értékes.
• A legfontosabb: nem szabad abbahagyni a kérdezést.
• Ne úgy gondolj tanulmányaidra mint kötelességre, hanem mint irigylésre méltó lehetőségre. Megismerni a szellem felszabadító erejét, a saját kedvedre és a közösség hasznára, melyhez későbbi munkád is tartozik.
• Ha a tények nem igazolják az elméletet, változtasd meg – a tényeket.
• Azt nem tudom, hogy a harmadik világháborút milyen fegyverekkel fogják megvívni, de a negyediket biztosan botokkal és kövekkel.
• Csak két dolog végtelen: a Világegyetem és az emberi butaság. De a világegyetemben nem vagyok olyan biztos.
• A kérdés, ami néha elbizonytalanít: én vagyok őrült, vagy mindenki más?
• Az, aki még sosem követett el hibát, valószínűleg még sosem próbált semmi új dolgot.
• Az okos emberek megoldják a problémákat, a zsenik pedig megelőzik őket.
• A világban az a legérthetetlenebb, hogy megérthető.
• Az időnek egyetlen oka van: minden nem történhet egyszerre.
• A legnehezebben megérthető dolog a világon a jövedelemadó.
• A tudomány, a hétköznapi gondolkodás kifinomultabb formája .

Magyar vonatkozások

• Lánczos Kornél közvetlen munkatársa volt Einsteinnek. (Lánczos Matter Waves and Electricity című dolgozatára Einstein egy Lánczosnak írt levelében úgy reflektál, hogy „Ön az egyetlen, általam ismert ember, akinek ugyanaz a beállítottsága a fizikával kapcsolatban, mint nekem…” ^[14])
• Szilárd Leóval együtt fejlesztettek ki egy hűtőgéptípust 1926-ban. (lásd Késői évek)
• A Magyarországon született Grossmann Marcell csoporttársa volt Einsteinnek. Ő ismertette meg azzal a matematikai apparátussal (Riemann-geometria), ami az általános relativitáselmélet kidolgozásában jelentős szerepet játszott. (A 48. Einstein szerelmeslevél tanúsága szerint 1901-ben Einstein még semmit sem tudott a nem-euklideszi geometriáról. )^[15]
• Mileva Marić (1875–1948), Einstein szerb felesége az akkori Magyarország területén, Titelen (Bács-Bodrog megye, ma Vajdaság) született.
• Kemény János matematikust, a BASIC programozási nyelv létrehozóját 1948-ban az Institute for Advanced Studies igazgatója, Robert Oppenheimer tanársegéddé nevezte ki Albert Einstein mellé.^[16]
• Balázs Nándor fizikus szintén Einstein asszisztense volt.^[17]
• Portrét készített róla Gellért Hugó magyar származású festőművész
• A többi magyar vonatkozásról lásd az Einstein és a magyarok c. kötetben!

„Einstein szorzó”

Einstein szorzó: Főként fizikusok és matematikusok között elterjedt vicces-tréfás értékmérce. Aki közvetlenül találkozott és kezett fogott Einsteinnel, annak 1-es az Einstein szorzója. A hármas szorzó azt jelenti, hogy kezet fogott azzal, aki kezet fogott azzal, aki kezett fogott Einsteinnel. Tehát az értékszám a kézfogási kapcsolódási pontok számát jelzi.

Az elemek dala… videó

A ló felugrik

amit én hajtogatok,rajzolok,

és arról, amit összeszedek érdekességeket

mint például a 4 dimenziós kép,(érdekességek),

és az abaloneképek (játékok)

drift-runners

Kalózok

parkoló

Tilt

Taxi

(bináris 2-es )(decimális 10-es)

1 = 1

10=2

11=3

100=4

101=5

110=6

111=7

1000=8

1001=9

1010=10

1011=11

1100=12

1101=13

1110=14

1111=15

10000=16

10001=17

10010=18

10011=19

10100=20

10101=21

10110=22

10111=23

11000=24

11001=25

11010=26

11011=27

11100=28

11101=29

11110=30

11111=31

100000=32

100001=33

100010=34

100011=35

100100=36

100101=37

100110=38

100111=39

101000=40

101001=41

101010=42

101011=43

101100=44

101101=45

101110=46

101111=47

110000=48

110001=49

110010=50

110011=51

110100=52

110101=35

110110=54

110111=55

111000=56

111001=57

111010=58

111011=59

111100=60

111101=61

111110=62

111111=63

1000000=64

1000001=65

1000010=66

1000011=67

1000100=68

1000101=69

1000110=70

1000111=71

1001000=72

1001001=73

1001010=74

1001011=75

1001100=76

1001101=77

1001110=78

1001111=79

1010000=80

1010001=81

1010010=82

1010011=83

1010100=84

1010101=85

1010110=86

1010111=87

1011000=88

1011001=89

1011010=90

1011011=91

1011100=92

1011101=93

1011110=94

1011111=95

1100000=96

1100001=97

1100010=98

1100011=99

1100100=100